[GYORS IRÁNYTŰ SZÜLŐKNEK]

“Segítség, nem tudom, mi a gond a gyerekemmel!”

Figyelemzavar, dühkitörés, tanulási bajok, ADHD, vagy “csak” túlterhelt?

Derítsd ki, hol lehet a probléma gyökere, és mi segíthet Nektek!

Ez a rövid, interaktív szülői kérdéssor (teszt) abban segít, hogy ne találgass: 5 perc alatt képet kapsz arról, mi segíthet a gyermekednek.

A kérdések a valós, mindennapi tünetekre és helyzetekre kérdeznek rá, hogy objektív, nyugtató iránymutatást kapj, és magabiztosan tudd megtenni a következő lépést.

Bizonyított felmérésekre épül. Tisztánlátást és szakmai kapaszkodót ad Számodra.

Rövid, lényegre törő, max. 5 p
Valós tünetekre, helyzetekre kérdez rá
Segít elkerülni a felesleges köröket
Konkrét, azonnali, érthető szakmai visszajelzés
Magabiztosságot ad Neked a döntéshez
Biztonságos, kockázatmentes első lépés

Ne maradj a bizonytalanságban. Töltsd ki most, és kapj világos, szakmai irányt a gyermekednek – ingyen és azonnal.

Megjegyzés: A kérdéssor eredménye a válaszaid alapján javasol, hogy neurofeedback, pszichológus, AIT (hallási integrációs tréning), bélflóra regeneráció, vagy szülő coaching javasolt első lépésként nálatok, hogy biztosan a jó irányba induljatok el.

Végre valós választ kaphatsz kérdéseidre!

Itt kezdődik a megnyugvás:

Végre valós válaszokat kaphatsz!

A legtöbb szülő addig keresgél, amíg teljesen kimerül. Fórumok, cikkek, tanácsok – és közben mindegyik mást mond. Közben pedig lehet, hogy nő Benned a félelem, hogy valami fontosat elmulasztasz. Ismerős az érzés, amikor már nem tudod, mit higgy el, és csak annyit szeretnél: biztosan tudni, mi segíthet most a gyermekednek?

Ez az interaktív kérdéssor pontosan erre való.

Nem diagnózist ad, hanem irányt. Egy rövid, tiszta tükröt tart eléd, ami segít megérteni, merre érdemes továbblépni.

Előtte: „Nem tudom, mi a baj? Mi lesz vele?”
Utána: „Most már tudom, merre érdemes indulunk”

Melyik helyzet ismerős a gyermekednél leginkább?

Reggelente már úgy indul iskolába, mintha egy csatára készülne, és a legkisebb feszültségtől kiborul.

Bármit kérdezel tőle, már ingerülten, türelmetlenül reagál, mintha minden apróság túl sok lenne számára.

Rendszeresen behív Téged az osztályfőnök, mert gyermeked nehezen ül meg a helyén, közbeszól, elkalandozik, vagy hirtelen reagál a társaira.

Esténként órákon át tart a házi feladat, mert nem tud nekiállni, elakad, sír, kiborul, és úgy érzed: ebben nem lustaság van, hanem valami más.

Otthon még együttműködő, de az iskolából állandóan figyelmetlenségről, szétszórtságról és szervezetlenségről panaszkodnak.

Egyszerre túlpörög és kimerült. Egyik percben túl gyors, a következőben teljesen szétesett, és nem érted, mi váltja ki.

Esténként úgy zuhan be az ágyba, mintha egész nap óriási belső nyomást cipelt volna, és nem tud lelassulni vagy kikapcsolni.

Rendszeresen dührohamok törnek rá, vagy olyan érzelmi kilengéseket élsz meg vele, amikről te sem tudod, honnan jöttek.

Bármilyen apró változás – elmaradó óra, új tanár, új feladat – kibillenti, és órákba telik, mire visszatalál a nyugalmához.

Minél többet segítenél neki, annál jobban ellenáll, elzárkózik, vagy robban, és fogalmad sincs, hogyan lehetne elérni.

Hangokra, fényekre, zajokra, érintésre túl intenzíven reagál, és könnyen túlterhelődik olyan helyzetekben, ahol más gyerek nem.

A hétvégén nyugodt, de hétköznap teljesen széthullik. Mintha két külön gyermeket látnál.

Túl sokszor mond nemet, vagy túl gyorsan felad dolgokat, mert fél a kudarctól vagy attól, hogy hibát követ el.

Társas helyzetekben nehezebben kapcsolódik, kerüli a zsivajt, vagy jobban elvan egyedül, mint másokkal.

„Túl felnőtt”, túlaggódó, túlkontrolláló, vagy mindentől szorong, miközben az életkora alapján még játékosnak kellene lennie.

Gyakran mondod magadban: „Tudom, hogy okos gyerek… csak valamiért nem tudja megmutatni.”

Ha valahol a fentienben Magatokra ismertél, és még nem vagy biztos benne, mi lenne a legjobb megoldás a Számotokra, akkor mindenképp hasznos lesz kitöltened ezt a tesztet.

Add meg Magadnak és a gyermekednek tisztánlátást, mielőtt újabb – felesleges – irányba mennétek. Kockázat és elköteleződés nélkül.

Miért bízhatsz az eredményben?

A hozzánk érkező szülők többsége ugyanazzal a bizonytalansággal küzd:

„Mi van a Gyermekemmel valójában? Jól látjuk? Jól értjük? Vagy csak találgatunk?”

Nálunk nem kell többé találgatnod.

Több, mint 220 család útját kísértük végig, 10+ év tapasztalattal, és több ezer mérés bizonyítja, hogy amit látunk, az valós. Rendszeres adunk elő a témában hazai és nemzetközi konferenciákon.

De a hitelességet nem csak az adatok adják.

Sokan közülünk szülőként is átéltük azt a tehetetlen érzést, amikor mindenki mást mond – és senki sem mond biztosat. Pontosan ezért dolgoztuk ki ezt a tesztet a bizonytalan szülőknek, hogy végre valós, szakmai iránymutatást kapjanak.

A szülők gyakran mondják ki nálunk először azt a mondatot:

„Végre értem, mi történik vele.”

A Gyermeked nem egy tünetlista, hanem egy fejlődő idegrendszer.
Mi pedig azért vagyunk, hogy végre pontosan lásd, mi zajlik benne.

Néhány visszajelzés

azoktól, akik már ismerik munkásságunk

„Korábban alig tudott figyelni az órán, most pedig magabiztosan végigcsinálja a feladatait. Nemcsak figyelni tanult meg újra, hanem hinni is önmagában. Kevesebb feszültség, több nyugalom és egyre több mosoly jött vissza az életébe.”

12 éves Marci édesanyja

„Megtanulta kontrollálni a cselekedeteit, és végre megtalálta a helyét a világban. A dühkitörések helyett levegőt vesz és megáll, és megérkeztek az első tanári dicséretek is. Hálásak vagyunk, hogy nemcsak szakértelmet, hanem emberséget és szeretetet is kap tőletek.”

9 éves Beni szülei

„Sokkal könnyebben koncentrál, boldogabb, és végre elérte, hogy ne csak ‘jó legyen’, hanem jelen is legyen. Lépésről lépésre lett figyelmesebb, magabiztosabb, és a csendes álmodozóból nyitottabb, ragyogóbb kislány vált. Újra látjuk benne azt a fényt, ami mindig is ott volt.”

Gabika apukája

„Bátrabb, nyitottabb és önállóbb lett – már ő maga kezdeményez új dolgokat. A nyugalommal jött a nyitottság, egyre többet beszélget, és újra megjelent a fény a szemében. Amikor közölte, hogy saját maga jelentkezett nyári táborba, tudtam, hogy sikerült egy új útra lépnie.”

Péter nagymamája